Attól fogva, hogy az egyetemmel hallgatói jogviszonyt létesítettél, számos jog és kötelezettség illet meg téged. Ezeket olyan szabályzatokba foglalják, mint a Nemzeti Felsőoktatási Törvény (továbbiakban: Nftv.), különböző kormányrendeletek (továbbiakban Korm. rend), valamint az ELTE belső szabályzatai. Utóbbiak közül a legfontosabb hallgatókra vonatkozó jogszabály a Hallgatói Követelményrendszer (továbbiakban HKR). Mikor ezt olvasod, kétféle betűtípussal találkozol: a szabályzat szövege normál betűkkel olvasható, és kisebb, félkövér betűkkel találod meg a Nemzeti Felsőoktatási Törvény ide vágó részeit. A Bevezető rendelkezések után a szabályzat két fő részre bomlik. Az első, az Általános rész az Egyetem minden karának minden hallgatójára vonatkozik, míg a második rész tartalmazza a Kari Különös rendelkezéseket, amelyeket csak az adott kar hallgatóira kell alkalmazni.

Mindezek ismerete nem kötelező, ám erősen ajánlott, hiszen ezen múlhatnak tanulmányaid, diplomád. Ugyanakkor ki szeret szabályzatokat olvasni, hosszú paragrafusokat böngészi?

Ezért készítettünk nektek ezt az összefoglalót, hogy megkönnyítsük az eligazodásotokat a szabályzatokban.

Képzések

Az informatikai Karon három fajta képzésben folyik az oktatás: alap-, mester-, illetve osztatlan képzésben. Emellett a kar elsődleges szakja, a Programtervező Informatikus szak több féle szakiránnyal rendelkezi alap-, valamint mesterképzésben is.

Programtervező Informatikus BSc szak

A programtervező informatikus képzés célja olyan szakemberek képzése, akik mély matematikai és számítástudományi alapokra épülő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek és az általuk választott szakosodásnak megfelelő területek specialistáiként nagy informatikai rendszerek fejlesztésében és ilyen rendszerek üzemeltetésében szakmai-irányítói feladatokat látnak el. A programtervező informatikus szakember gyakran közvetítő szerepet vállal az informatikai rendszer megrendelői és megvalósítói között, így munkájában szintetizálódik a mérnöki alkotó tevékenység, a matematikusok problémákat általánosító hozzáállása, illetve a nagy projektek megoldása során csapatmunkában való részvétel.

A Programtervező Informatikus BSc szakon három szakirány indul, melyek közül bármely elvégzése után elhelyezkedhettek a szakmában, vagy jelentkezhettek a Programtervező Informatikus MSc mesterképzési szakra. A BSc képzés elején választani kell egy szakirányt, de ez az elhatározás bármely későbbi félév elején módosítható.

Modellező Informatikus szakirány

A Modellező Informatikus (A) szakirányt azoknak ajánljuk, akik a matematikai modellek megfogalmazása, a numerikus és szimbolikus számítási módszerek mélyebb ismeretét igénylő informatikai problémák megoldása iránt fogékonyak.

Szoftverfejlesztő Informatikus szakirány

A Szoftverfejlesztő Informatikus (B) szakirányt az összetett szoftverrendszerek létrehozása iránt érdeklődő, a szoftvertechnológia elméleti és gyakorlati módszereinek, eszközeinek alaposabb ismeretére törekvőnek javasoljuk.

Szoftveralkalmazó Informatikus szakirány

A Szoftveralkalmazó Informatikus (C) szakirányra azokat várjuk, akik főként az informatika gyakorlati vonatkozásai, elsősorban meglévő szoftverekkel létrehozott alkalmazói megoldások iránt érdeklődnek.

Programtervező Informatikus MSc szak

A programtervező informatikus mesterszakra a programtervező informatikus alapszakról, a mérnök informatikus alapszakról és a gazdasági informatikus alapszakról lehet belépni.

Modellalkotó Informatikus szakirány

A Modellalkotó Informatikus szakirányt elvégzők jártasságot szereznek a modellezés felsőbb matematikájában; a műszaki, gazdasági és természettudományos folyamatok matematikai modellezésében; a nagyhatékonyságú párhuzamos számítási modellek tervezésében; a kódolás, a rejtjelezés gyakorlati alkalmazásaiban; a tudományos számítási módszerek ismeretében. Képesek lesznek nagypontosságú algoritmusok, approximációs feladatok megoldására, valamint a szoftverrendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett technológiai eszközök és módszerek alkalmazására.

Szoftvertechnológia szakirány

A Szoftvertechnológia szakirányt elvégzők jártasságot szereznek a szoftver rendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett technológiai eszközök és módszerek ismeretében és alkalmazásában. Elsajátíthatják a projektek tervezéséhez, irányításához, csoportmunka szakmai vezetéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket és azok készségszintű alkalmazását. Megismerkednek a matematikai modellek alkalmazásával a szoftvertechnológiában, az osztott és több rétegű rendszerek elemzésével, tervezésével, szintézisével és használatával, valamint az osztott rendszerek megvalósításával különböző környezetekben és technológiákban. Képesek lesznek Intelligens rendszerek tervezésére, technológiáinak, eszközeinek megismerésére, komplex szoftver rendszerekbe ágyazására, különös tekintettel az ismeretalapú valamint ágens- és multi-ágens alapú technológiákra és tanuló rendszerekre. Megismerik a beágyazott és valós idejű rendszerek fejlesztését és alkalmazásaikat, valamint az informatika alkalmazásának speciális területeit.

Információs Rendszerek szakirány

Az Információs Rendszerek szakirányt elvégzők jártasságot szereznek az információs rendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett algoritmikus eszközök és adatstruktúrák ismeretében és alkalmazásaiban, az adatmodellezés, adatbázisok tervezésében, létrehozásában, módosításában korszerű adatbázis-kezelő rendszerekben. Képesek lesznek osztott információs rendszerek tervezésére, elemzésére és használatára, WEB–es környezetben való megvalósítására, tipikus információs rendszerek tervezésére és készítésére korszerű modellező eszközök segítségével. Elsajátítják a projektek menedzseléséhez szükséges vezetői, gazdasági és jogi tudnivalókat és ezeket készségszinten alkalmazni is tudják. Képesek lesznek az információs rendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett szoftvertechnológiai eszközök és módszerek alkalmazására, grafikus alapú tervező és interakciós rendszerek fejlesztésére, és gyakorlati jártasságot szerezhetnek azok működtetésében.

Médiainformatika szakirány

A Médiainformatika szakirány hallgatói megismerkednek a médiaipar informatikai igényeivel és képesek lesznek az ottani projektekben való részvételre. Megismerik a modern audió és videó technológiák elméleti és gyakorlati alapjait, a különböző multimédiás környezetek összehangolt alkalmazását. Jártasságot szereznek a médiainformatikai rendszerek kommunikációs módszereinek alkalmazásában és biztonsági problémáinak kezelésében. Képesek lesznek multimédia rendszerek működtetésére, fejlesztésére és tervezésére. Jártasságot szereznek a digitális jelfeldolgozási módszerekben, a számítógépes modellezésben és a számítógépes grafikai alkalmazásokban. Megismerkednek a multimédia alkalmazásával az oktatásban, kiemelten a távoktatásban. Képesek lesznek elektronikus kiadványok, könyvtárak, könyvtári adatbázisok tervezésére, kivitelezésére, Web-es alkalmazásfejlesztésre. Megismerkednek a digitális rádió, televízió felvételek, filmek és zenei anyagok készítésének informatikai támogatásával, alkalmazások tervezésével, fejlesztésével.

Térképész MSc szak

A képzés célja olyan térképész szakemberek képzése, akik megfelelő kartográfiai szemlélettel, valamint magas szintű elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkeznek. Ezek birtokában sokféle kartográfiai terület feladatait képesek magas szinten ellátni: hagyományos és számítógépes térképszerkesztés, geoinformatikai rendszerek tervezése és üzemeltetése, modern felmérési módszerek (GPS, távérzékelés), tematikus kartográfia. Képesek továbbá kartográfiai és geoinformatikai célú kutatási feladatok ellátására és koordinálására. Rendelkeznek a térképészet hagyományos és informatikai alapú feladatainak megoldásához szükséges ismeretekkel és készségekkel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

Osztatlan tanárképzés

2013 szeptemberétől a tanárképzés ismét osztatlan képzésben folyik. A hallgatók választhatnak, hogy közép- vagy általános iskolai tanárok szeretnének-e lenni. A szak elvégzése után a végzettek alkalmasak az informatika oktatására, szakterületi vizsgáztatás megtervezésére és lebonyolítására, közoktatási informatikai tananyag fejlesztésére, más szakos tananyagfejlesztés informatikai megvalósításának támogatására, informatikai tehetséggondozásra, versenyfelkészítésre, valamint új, korszerű informatikai alkalmazások megismerésére és ezen ismeretek átadására.

Államilag támogatott képzés/állami ösztöndíjas képzés 

Ez az oktatási forma lehetővé teszi neked, hogy a meghirdetett szakon, olyan képzésben vegyél részt, aminek költségeit az állam téríti meg. Összesen legfeljebb tizenkét félévet tölthetsz államilag támogatott képzésben, párhuzamosan végzett több államilag támogatott képzés esetén értelemszerűen többet használsz el egyszerre. Egy szakon belül legfeljebb 8 államilag támogatott félévet tölthetsz BSc képzésen.

A fogyatékossággal élő hallgatók támogatási ideje négy félévvel megnövelhető, a doktori képzésben részt vevő hallgatók támogatási ideje pedig legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható.

Költségtérítéses képzés

Ebben az oktatási formában lehetőséged van, hogy a meghirdetett szakon olyan képzésben vegyél részt, amit saját magad finanszírozol. A költségtérítéses hallgatóknak minden aktív félévükben ki kell fizeniük egy alapdíjat, valamint minden felvett kredit után a meghatározott összeget.

(Nftv. 53.§, 56.§)

Önköltséges képzés

 Ebben a képzési formában a 2012 szeptemberében, vagy az után jelentkezett hallgatók, illetve azok a 2012 szeptemberében, vagy az után felvételt nyert hallgatók vesznek részt, akik átsorolásra kerültek. Az önköltséges képzésben résztvevő hallgatóknak minden aktív félévükben ki kell fizetniük a képzés fix díját.

 

Képzési idő

 A képzési idő az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. A Programtervező Informatikus BSc szak esetén ez 6 félév, az MSc szakokra, illetve a felsőfokú szakképzésekre pedig 4 félév. Ha tanulmányaiddal a mintatanterv szerint haladsz, akkor a tanulmányi követelményeket az előírt képzési idő alatt tudod teljesíteni.

(HKR 4.§ (2) 34. pont)

E-index

 A leckekönyv Elektronikus Tanulmányi Rendszerben tárolt adatainak összessége.

Leckekönyv-kivonat

 Az E-index egy nyomtatott, hitelesített formája, melyet a hallgatók kérésére adnak ki, és képzésenként az utolsó lezárt félév eredményeit tartalmazza.

Hallgatói jogviszony

 Az egyetemen háromféle jogi kapcsolat – hallgatói jogviszony, vendéghallgatói jogviszony és felnőttképzési jogviszony – keretében lehet tanulmányokat folytatni.

A hallgatói jogviszony felvétel vagy más felsőoktatási intézményből történő átvétel alapján, a beiratkozással jön létre. A felsőoktatásban csak az minősül hallgatónak, aki valamely felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Ez alapján jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik mind a hallgatót, mind az egyetemet. Ezen jogok és kötelezettségek a jogszabályokban (például a Nemzeti felsőoktatási Törvényben), illetve az egyetemi szabályzatokban (elsősorban a Hallgatói Követelményrendszerben) találhatóak.

A hallgatói jogviszony az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján automatikusan megszűnik.

A vendéghallgatói jogviszony azt a célt szolgálja, hogy egy felsőoktatási intézmény hallgatója résztanulmányokat folytathasson egy másik felsőoktatási intézményben. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, továbbá a fogadó intézmény is hozzájárul.

Felnőttképzési jogviszonyban az egyetemmel felnőttképzési szerződést személyek folytathatnak tanulmányokat. A költségtérítéses képzésben résztvevők hallgatói jogviszonya ugyanakkor egyben felnőttképzési jogviszonynak is minősül.

(HKR 4.§ (2) 28. pont, 113. pont, 31-32.§, 42-44.§, 46.§)

Egységes Tanulmányi Rendszer 

Egyetemünkön a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer működik, amely egy webes felületen elérhető rendszer, a személyes és tanulmányi adataid, valamint a tanulmányaiddal kapcsolatos egyes határozatok és hivatalos közlemények elektronikus nyilvántartása. A NEPTUN-ba való belépéshez a NEPTUN kódra, valamint a hozzá tartozó jelszóra lesz szükséged. (A gólyák ezeket elektronikus üton kapják meg.)

Az NEPTUN-ban tudsz kurzusokat felvenni (az elsőéveseknek a Tanulmányi Osztály felveszi a kötelező tantárgyakat), vizsgákra jelentkezni, alaptámogatás iránti kérelmet leadni és még számos egyéb ügyet intézni.

A NEPTUN egyben a hallgatók egymás közti és az egyetem szervei közti hivatalis és nem hivatalos kommunikáció eszköze is.

Neptun azonosító

Ezzel a karaktersorozattal tudod magadat az Egyetemen azonosítani számos helyen. Ha be szeretnél jelentkezni az egyetemi hálózatra, ha használni szeretnéd a Neptunt, vagy egyéb ügyet szeretnél intézni, szükséged lesz a Neptun kódodra. Érdemes ezért fejből tudni, mint a nevedet.

Tanulmányi Hivatal 

A Tanulmányi Hivatal (rövidítve csak TH) adminisztratív feladatokat végez, ellátja a hallgatók tanulmányaival kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat a felvételi eljárástól a diploma kiadásáig. Ide tartozik az állami juttatások kiutalása, a költségtérítés, és önköltség befizetésének ellenőrzése és nyilvántartása is. A TH kezeli az E-indexedet is.

A Tanulmányi Hivatalon minden szak minden évfolyamához egy tanulmányi előadó tartozik, aki az ő ügyvitelükkel foglalkozik. A tanulmányi előadód ügyfélfogadási idejét és egyéb elérhetőségeit a kari honlap „Tanulmányi Osztály” menüpontja alatt megtalálhatod.

Beiratkozás

Az egyetemre való felvétel nem jelenti automatikusan azt, hogy az egyetem polgáraivá váltok. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, a sikeres felvételi által az egyetem csupán megadja neked az egyszer lehetőséget, hogy beiratkozhass. A beiratkozás általában az első tanítási hét előtti héten esedékes, a pontos időpontját, és az ahhoz szükséges dokumentumok listáját megtalálod a sok-sok levél között, amelyet az egyetemtől kaptál.

A 2012 szeptemberében, vagy az után felvételt nyert hallgatók a beiratkozás során írják alá hallgatói nyilatkozatukat is.

(HKR 4.§ (2) 6. pont, 33.§ (2), 35.§)

Félév/Szemeszter

 Egy tanév két félévre, más néven szemeszterre bomlik: az őszire és a tavaszira. Egy félév 21 hétből áll, melyből az első 14 hét a szorgalmi időszak, a maradék 7 hét pedig a vizsgaidőszak. 

(HKR 4.§ (2) 22. pont)

Szorgalmi időszak

A szorgalmi időszak a szemeszter első 14 hete. Ekkor elődleges teendőd, hogy a foglalkozásokat látogasd, felkészülj az órákra és az év közbeni számonkéréseket (zárthelyik, beadandók) teljesítsd.

(HKR 4.§ (2) 91. pont)

Vizsgaidőszak

 A vizsgaidőszak a félév utolsó 7 hete, ekkor kell a vizsgákra az NEPTUN-ban jelentkezned, felkészülnöd és sikeresen teljesítened őket.

 Halasztás

Halasztásnak a hallgatói jogviszony szüneteltetését, a passzív félévet nevezzük. A passzív félév alatt tanulmányi kötelezettségeket nem teljesítesz, tanulmányi teljesítményre nem vagy kötelezhető. Ugyanakkor a passzív félév alatt diákigazolvány-matricára sem vagy jogosult, valamint az egyetem legtöbb ingyenes szolgáltatása sem illet meg. Halasztani többször is lehet, de egymást követő módon legfeljebb két féléven keresztül lehet megtenni. Ennek megfelelően a harmadik félévben már kötelező regisztrálnod, ellenkező esetben megszűnik a hallgatói jogviszonyod. Ez alól egyetlen kivételt ismer a szabályzat: abban az esetben, ha a regisztrációdnak szülés, baleset, betegség vagy más váratlan, önhibádon kívüli ok miatt nem tudsz eleget tenni, és ezt igazolni is tudod. Ilyen esetben a Tanulmányi Osztályon kell nyilatkozat útján jelezned, hogy fenn kívánod tartani hallgatói jogviszonyod.

Regisztráció/Bejelentés

Minden szemeszter előtt az NEPTUN-ban be kell jelentened, hogy az adott félévben megkezded/folytatod tanulmányaid (regisztráció), vagy szünetelteted azt. A bejelentést az előzetes kurzusfelvétel kezdetétől a regisztrációs időszak végéig végezheted el.

Rendkívüli esetben, így például ösztöndíjas tanulmányok, baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt a szorgalmi időszak kezdetétől számított egy hónap a váratlan ok igazolására szolgáló eredeti dokumentum bemutatásával kérheted a bejelentésed visszavonását. Ilyen esetekben a Kari Tanulmányi Bizottság dönt. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

Regisztrációs időszak

A regisztrációra rendelkezésre álló időtartam, amely az őszi félévben a képzési időszak első napját megelőző hét szerdától péntekig tart, illetve a tavaszi félévben a képzési időszak első napját megelőző héten van. Ebben az időszakban tanulmányi kötelezettségekkel kapcsolatban kizárólag kurzusjelentkezéseket, időpont egyeztetéseket lehet lebonyolítani. Kivételt képeznek ez alól a részidős képzések, ahol már a regisztrációs időszakban is folyhat az oktatás.

Szakirányválasztás

A Programtervező Informatikus BSc képzésben szakirányt kell választanod, amely alapján azután tanulmányaidat folytatni fogod. A szakirányok között a tanterv előrehaladtával egyre nagyobb különbségek húzódnak, róluk leírást a dokumentum Bevezető fejezetében találsz. Szakirányt az első szemeszter után kell a Neptunban választanod. Ezt a döntésed később bármelyik félév elején módosíthatod, azonban ez esetben a kimaradt tantárgyakat természetesen pótolnod kell.

A Programtervező Informatikus Msc szakon is vannak szakirányok, itt már a beiratkozáskor választanod kell közülük. Ezekről szintén a Bevezető fejezetben olvashatsz.

Tantárgy

A tantárgy általában több félévnyi, összetartozó ismeretanyagot tartalmazó, egymásra épülő tanegységek rendszere, de valamely önálló szakmai tartalmú, egyetlen tanegység is tekinthető a tanterv szerint tantárgynak.

Kurzus

A kurzus valamely tanegység teljesítésére egy adott tanulmányi időszakban meghirdetett tényleges lehetőség. A kurzushoz – típusától függően – tartozik konkrét hely, időpont, oktató. A kurzus típusa, tulajdonságai stb. megegyeznek annak a tanegységnek a típusával és tulajdonságaival, melyek teljesítésére meghirdették (időtartam, kontaktóraszám, a foglalkozás jellege, az érékelés típusa).

Kredit 

A kredit a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, egy kredit a Nemzeti Felsőoktatási Törvény szerint 30 tanulmányi munkaórával egyenértékű. A tantárgyakhoz rendelt kreditérték azt a becsült időt fejezi ki, amely a meghatározott ismeretek teljesítéséhez és a követelmények teljesítéséhez szükséges.

Ha nem teljesítesz az első négy félévben legalább 30 kreditet, akkor a hallgatói jogviszonyod megszűnik.

Vizsgakurzus

Egyes tantárgyak nem kerülnek minden szemeszterben meghirdetésre, csak évente. Ekkor lehetőség van, hogy a kimaradó félévben a tantárgyból vizsgakurzus kerüljön meghirdetésre. Ez esetben a tárggyal kapcsolatban órák nem lesznek tartva, csak a vizsgaidőszakban számonkérés kollokvium formájában. Vizsgakurzusra csak akkor jelentkezhetsz, ha a tantárgy „rendes”, kontaktórás változatát korábban már felvetted, de nem teljesítetted.

Előadás

Olyan kurzus, melynek során elsősorban az oktató (előadó) szóbeli magyarázata alapján lehet elsajátítani a tárgyhoz kapcsolódó elméleti anyagrészt. Általában kollokviummal (vizsgával) végződik. Ha a képzési terv előírja, akkor az előadás látogatása kötelező, karunkon már nem egy olyan tárgy van, amelyre ez igaz. Azonban ennek hiányában sem célszerű elhanyagolni ezen órák látogatását, hiszen az órán leírt saját jegyzetedből egyszerűbb tanulni, főleg, ha egyszer már „találkoztál” az anyaggal a vizsga előtt.

Gyakorlat/Szeminárium

Olyan kurzus, amely alapvetően az aktív, önálló hallgatói munkára épül. Ezért kisebb (8-30 fős) csoportokban magyarázzák el és kérik számon a tananyag gyakorlati – és részben az elméleti – részét. A gyakorlatokon megjelenni minden esetben kötelező, a hiányzásaid száma nem haladhatja meg a tanórák számának egynegyedét.

Gyakorlatvezető

A gyakorlatot tartó oktatókat gyakorlatvezetőnek, rövidítve gyakran csak „gyakveznek” nevezik. Míg az előadásokat általában magasabb beosztású oktatók tartják, addig a gyakorlatvezetők között doktoranduszokat és demonstrátorokat (felsőbb éves hallgatókat) is találni.

Konzultáció

A tanulmányaiddal kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége az oktatóddal. Általában zárthelyik és vizsgák előtti különóra, melyeken megjelenni nem kötelező.

Zárthelyi

A zárthelyi a gyakorlati tárgyakból tett írásbeli számonkérés, egy kurzusból átlagosan 2-3 van belőle félévenként. Leginkább a középiskola témazáró dolgozatához hasonlítható, az addig vett anyagrészből szerzett tudásodról kell számot adnod.

Pót- és javító zárthelyi

Egyes oktatók lehetőséget adnak a zárthelyi dolgozatok kijavítására vagy az azokon való részvétel elmulasztása esetén félév végi pótlásukra egy „bónusz” zárthelyi keretében. Erre még a vizsgaidőszak első hetében is sor kerülhet. Pót- illetve javító zárthelyit tartani az oktatóknak nem kötelességük.

Gyakorlati jegy 

A gyakorlatot lezáró érdemjegy, amely lehet öt- vagy háromfokozatú. A gyakorlat teljesítésének feltételei lehetnek zárthelyik, beadandó feladatok, illetve kétfokozatú rövid írásbeli számonkérések – köznapi nevükön „plusz/mínuszok”. Ezeket a feltételeket a gyakorlatvezető ismerteti általában az első órán, és ezeknek a teljesítése alapján kapod majd meg az érdemjegyet. A gyakorlati jegyet a gyakorlatvezetőnek legkésőbb a vizsgaidőszak első/második hetében kell megadnia, attól függően, hogy kellett-e javító zárthelyit írnod, vagy gyakUV-znod.

Amennyiben a gyakorlatokról történő hiányzásaid száma meghaladja a foglalkozások számának egynegyedét, akkor a gyakorlatvezető megtagadhatja a gyakorlati jegy megadását. Ha pedig a hiányzásaid száma több,  mint a tanórák számának egyharmada, akkor a gyakorlatvezető köteles ezt megtenni.

Gyakorlati jeggyel záruló kurzust nem lehet vizsgakurzussal teljesíteni.

Gyakorlati utóvizsga 

Amennyiben a gyakorlati jegyed elégtelen, az utolsó lehetőséged jobb eredmény elérésére a gyakorlati utóvizsga, azaz gyakUV, melyre a vizsgaidőszak első két hetében kerülhet sor. A gyakUV-n általában a szemeszter teljes anyagát számon kérik a tárgyból és legfeljebb elégséges minősítést kaphatsz. Gyakorlati utóvizsgára lehetőséget csak a nem folyamatos számonkérésű tárgyak esetén kötelező biztosítani az oktatónak (amikor a gyakorlati jegy legfeljebb négy, egymástól független számonkérés eredménye alapján alakul ki).

Vizsga/kollokvium, teljesítési lap

A vizsga valamilyen előadás (és az esetlegesen hozzá tartozó gyakorlat) tananyagából álló, általában elsősorban elméleti jellegű számonkérés. A kollokviumnak számos formája van: lehet írásbeli, szóbeli vagy mindkettő. Utóbbi esetben az írásbeli vizsga sikeres teljesítése után (amit az egyetemi szlengben „beugrónak” is neveznek) szóbeli vizsgát is tenned kell.

A vizsgák a teljes idejű, azaz nappali tagozatos képzésben a vizsgaidőszak alatt, a részidős képzésben pedig az adott kurzus oktatásának befejezése után lehetnek. A vizsgákat a vizsgaidőszak előtti ötödik hét végéig meg kell hirdetni, rájuk a Neptunban tudsz jelentkezni. Ha egy kurzust minden félévben meghirdetnek, akkor legfeljebb kétszer mehetsz el egy szemeszterben belőle vizsgázni, egyébként pedig háromszor. Egy tantárgyból összesen hat vizsgalehetőséged van.

Szóbeli vizsgán fényképes igazolvánnyal kell megjelenned, emellett pedig érdemes magaddal vinned a teljesítési lapodat, melyet a Neptunból tudsz kinyomtatni. Ezt alá kell íratnod a vizsgáztatóddal, illetve erre kerül a vizsgád jegye. Amennyiben a Neptunba nem kerülne be a jegyed, ezzel a lappal tudod igazolni, hogy sikeresen vizsgáztál. Ha nem viszed magaddal, nem tudsz majd mire hivatkozni vitás esetben.Írásbeli vizsgára is magaddal kell vinned valamilyen a személyazonosság igazolására alkalmas dokumentumot, de teljesítési lapot ide nem kell vinned.

Vizsgajelentkezés

A vizsgákra jelentkezni kurzusonként a Neptun „Vizsgák/Vizsgajelentkezés”  menüpontjában tudsz. Lehetőséged van átjelentkezni más időpontra is, erről bővebben a vizsgahalasztás címszó alatt olvashatsz.

Vizsgahalasztás

A vizsgahalasztásnak három formája van, az első az, ha a vizsgaidőpontról a vizsga előtt legalább 24órával lejelentkezel vagy – amennyiben van szabad hely – átjelentkezel egy másik időpontra. A második lehetőség az, hogy a vizsgán megjelenve – még a vizsgázás megkezdése előtt – kéred az oktatótól az „igazoltan nem jelent meg” státusz bejegyzését, amit egy vizsgaidőszakban egy tárgyból legfeljebb egyszer tehetsz meg. Annak érdekében, hogy hallgatótársaid elől ne vedd el feleslegesen a vizsgahelyet, mindig jelentkezz le az Neptunbana vizsgaalkalomról, ha előre tudod, hogy mégsem kívánsz akkor számot adni tudásodról.

A vizsgahalasztás harmadik formája akkor áll fenn, ha a vizsgán igazolható, rajtad kívül álló okból nem jelentél meg, ezt igazolt vizsgahalasztásnak is nevezik. Az oktató csak ebben az esetben köteles újabb vizsgaidőpontot biztosítani számodra, ha amúgy már nem lenne több.

A vizsgahalasztás nem minősül elhasznált vizsgaalkalomnak.

Javítóvizsga

A javítóvizsga a sikeres (elégtelennél jobb) vizsgaeredmények javításának eszköze. Fontos tudnod azonban, hogy félévente legfeljebb egy javítóvizsgát tehetsz, egy általad választott tantárgyból. A javítóvizsga eredménye az előző teljesítést semmissé teszi, felülírja azt.

A már lezárt félévekben teljesített tantárgyaid vizsgaeredményének javítására nincsen mód.

Utóvizsga

Az utóvizsga a sikertelen vizsgának ugyanabban a vizsgaidőszakban történő ismételt teljesítési kísérlete. Utóvizsgára az oktatóknak kötelező vizsgaidőpontot biztosítania. A Neptunban lehetőség van olyan vizsgaalkalmak meghirdetésére is, amikor csak utóvizsgázni, illetve javítóvizsgát tenni lehet.

Az azonos tárgyból tett két sikertelen vizsga után, legkésőbb a vizsgát, illetve a vizsga eredményének kihirdetését követő hét munkanapon belül (de legkésőbb a vizsgaidőszak hatodik hetének harmadik munkanapjáig) írásban kérheted a kurzus megtartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjétől, hogy a vizsgát bizottság előtt tehesd le. Ő ezt a lehetőséget köteles számodra biztosítani.

A tantárgyak minden felvétele utáni első vizsga, valamint a tantárgy első felvétele után tett első utó- vagy javítóvizsga díjmentes, azonban minden további vizsgaalkalomért térítési díjat kell fizetned.

Vizsgajegy

A felvett vizsgáidon megjelenned kötelező. Az igazolt, rajtad kívül álló okból származó távollét vizsgahalasztásnak számít, de az igazolatlan hiányzással amellett, hogy elhasználsz egy vizsgalehetőséget érdemjegyszerzési kísérlet nélkül, még térítési díjat is kell fizetned. Amennyiben a vizsga megkezdődik, a teljesítményedet az oktatónak érdemjeggyel minősítenie kell.

Hagyományos tanulmányi átlag

Ez az érték felel meg a közoktatásban is alkalmazott tanulmányi átlagnak. Azaz a számítási módja az adott szemeszterben szerzett érdemjegyeid összege elosztva a tantárgyaid számával. A felsőoktatásban a kreditrendszer bevezetésével a hagyományos tanulmányi átlagot azonban nem használják semminek sem alapjául már.

Súlyozott tanulmányi átlag

A kreditrendszerű képzésben ezt a mutatót szokás használni a hallgatók tanulmányi eredmények összevetésére. Nevezik halmozott tanulmányi átlagnak is, de gyakran egyszerűen csak tanulmányi átlagnak hívják. Számításánál a félév során teljesített tantárgyaid kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget kell a teljesített tárgyaid kreditjeinek összegével elosztani.

Kreditindex

A kreditindex az átlagos előrehaladáshoz viszonyított tanulmányi mutató. Egy félévben átlagosan harminc kreditet kell teljesíteni, ezért a kreditindex számításakor a szemeszter során teljesített tantárgyaid kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget kell harminccal elosztani.

Korrigált kreditindex

A korrigált kreditindexed kreditindexedből kaphatod meg oly módon, hogy megszorozod azt az adott félévben teljesített, illetve felvett kreditjeidnek hányadosával.

A korrigált kreditindex a másik fontos egyetemi tanulmányi mutató a súlyozott tanulmányi átlag mellett.

Kurzusfelvételi/Tárgyfelvételi időszak

A kurzusokra jelentkezni a kurzusfelvételi időszak alatt tudsz. A kurzusfelvételi időszak a rangsorolásos-, illetve a versenyjelentkezésből áll, ezeket előzi meg az előzetes jelentkezés. Utóbbit nem minden karon alkalmazzák, de nálunk igen.

Mintatanterv

A mintatanterv az átlagos ütemben való haladáshoz ajánlott tanulmányi rend. A mintaterv a tantervben szereplő tárgyak félévekre történő felosztása olyan módon, hogy azok egyenletes terhelést jelentenek és minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelmények már teljesítettek. A mintatervtől eltérhetsz, és az általa előirányzott képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is elvégezheted a szakod.

Kurzusfelvétel/Tárgyfelvétel

Az adott félévben elvégezni kívánt kurzusokra és vizsgakurzusokra az NEPTUN-ban történő jelentkezés folyamata. Az egyetemen meghirdetett bármelyik kurzusra jelentkezhetsz. A kurzusfelvételre a kurzusfelvételi időszak alatt van lehetőség.

Minden tanegységet a tanulmányaid során háromszor van módod felvenni, ezután már csak dékáni méltányossági kérelemmel van erre lehetőséged.

Előjelentkezés

Az előzetes kurzusfelvételi időszak az előzetes kurzuskínálat közzétételétől (legkésőbb a tárgyfélévet megelőző félév vizsgaidőszaka negyedik hetének kezdete) a kurzusfelvételi időszak előtti második napig tartó időszak. Az előjelentkezés során megjelölheted azokat a kurzusokat – legfeljebb 45 kredit értékben –, amelyeket hallgatni szándékozol az elkövetkezendő szemeszterben. Az előjelentkezés kötelezettséget nem jelent a rangsorolásos kurzusfelvételt illetően, de ott jelentős többletpontot kapsz az előjelentkezés során is felvett kurzusoknál.

Az előzetes kurzusfelvétel célja, hogy a hallgatói igényeket felmérje, és ahhoz igazítottan az egyes tanegységekből esetlegesen több vagy kevesebb kurzus kerüljön meghirdetésre.

Rangsorolásos jelentkezés

A rangsorolásos kurzusfelvételi időszak a regisztrációs időszak és a szorgalmi időszak első hete, ekkor állíthatod össze, és veheted fel aNEPTUN-ban a félévben teljesíteni tervezett kurzusaid és vizsgakurzusaid listáját. Ekkor már lehetőséged nyílik az órarended megtervezésére is, ugyanis az előjelentkezés során még nem adottak az időpontok.

A rangsorolásos jelentkezés során a rendszer a kurzust felvevő hallgatókhoz rangot (egy pontszámot) rendel. 

A jelentkezési időszak végén a rendszer az úgynevezett „vágás” keretében törli a kurzust felvevő azon hallgatókat, akiknek a rangja túl alacsony és már nem férnek be az óra maximális létszámkeretébe. Az azonos ranggal rendelkező hallgatók között a mázli pontszám dönt. Ez az érték – bár neve nem ezt sugallja - egyértelmű függvénye a NEPTUN, a ciklus- és a kurzusazonosító adatoknak, tehát szintén nem függ a jelentkezés időpontjától.

Versenyjelentkezés

A kurzusfelvétel ezen utolsó szakasza a szorgalmi időszak második hetének első napjától a hét utolsó napjának végéig tart. Ebben az időszakban a kurzusfelvétel a rangsor pontszámától függetlenül, a jelentkezés időrendjében történik és ez az utolsó lehetőség, hogy bekerülj a még le nem foglalt helyekre.

Előfeltétel 

Előfeltételnek azt nevezzük, amikor egy tantervi egység felvételének vagy teljesítésének feltétele egy vagy több – legfeljebb három – másik tantervi egység elvégzettsége.

Az előfeltételnek két fajtája létezik, az erős és gyenge előfeltétel. Az erős előfeltétel esetén a feltételeket már egy korábbi félévben teljesítened kell. A gyenge előfeltétel esetén a feltételek ugyanban a félévben is teljesíthetőek, mint amelyikben az a tanegység, amelyiknek a feltételei.

Egy előfeltételes tanegység teljesítése érvényét veszti, ha a vele párhuzamosan felvett gyenge előfeltételeit nem sikerül teljesítened. Azaz, ilyenkor a Tanulmányi Osztály törli az E-indexedből és a a NEPTUN-ból az adott tanegységet, és az így törölt kurzus nem számít tárgyfelvételnek. Példaként említhető, hogy a gyakorlatok gyenge előfeltételi szoktak lenni az előadásoknak és ezeket általában ugyanabban a félévben fogod végezni. A gyakorlat sikertelen teljesítése esetén ekkor az adott tantárgyból nem mehetsz el vizsgázni, és az előadás kurzus felvételét a TO törölni fogja.

Mentor 

A gólyáknak segítséget nyújtó felsőbb éves hallgató, az általános- és középiskolák osztályfőnökeihez lehetne hasonlítani. A mentor feladata, hogy hétről-hétre tájékoztassa a gólyáit az aktuális teendőkről, eseményekről, és válaszoljon a felmerülő kérdésekre. Nyilván nem minden kérdésre lehet azonnal válaszolni, de a Hallgatói Önkormányzat ezekben segítséget fog nyújtani. A mentorálás egy szemeszterig (félévig) tart.

Oktatás Hallgatói Véleményezése

Az oktatás minőségének biztosítása céljából lehetőség nyílik minden oktatód munkáját – és nem az oktatót – a szemeszterek vizsgaidőszakában névtelenül értékelni, ezt nevezzük az Oktatás Hallgatói véleményezésének, röviden OHV-nak. Ezt egy kérdőív formájában teheted meg a Neptunban, egy kérdőív kitöltése nem vesz igénybe többet pár percnél. A kérdésekre a válaszadás jellemzően egy skálán kiválasztott érték megadásából áll, de lehetőséged van szöveges megjegyzés hozzáfűzéséhez is.

Az így kitöltött kérdőívek összesített eredményét az oktatók kurzusonként megtekinthetik és amennyiben egy kurzust a hallgatóinak legalább 25%-a, de minimum 5 fő véleményezte, akkor publikálhatják is azt a hallgatók felé. Ezáltal a jövő generációi többet tudhatnak meg kurzusfelvételkor az oktatóról a nevénél.

Az Informatikai Kar hallgatói mindig is az élvonalban voltak a kérdőívek kitöltöttségi arányait tekintve, az elmúlt években pedig elsők voltunk. Töltsd ki te is az OMHV kérdőíveket mindig, hogy oktatóid publikálásra sarkalld, és hallgatótársaidat az eredményekkel segítsd. Te miért várnád el a többiektől ezt, ha te sem teszed meg?

Az OHV-ról többet megtudhatsz és megtekintheted a korábbi félévek kitöltöttségi statisztikáit a minoseg.elte.hu/ weboldalon.

Átsorolás

Átsorolásnak a finanszírozási forma váltásról hozott döntést nevezzük, amelyre a tanév végén (júliusban) kerül sor, az utolsó két aktív félév tanulmányi teljesítményének figyelembevételével.

A tanulmányi alapú átsorolás a következő eljárásban valósul meg:

  • Államilag támogatott képzésről költségtérítéses képzésre azok a hallgatók kerülhetnek át, akik tanulmányaikat 2007. és 2012. augusztus 1. között hozták létre
  • A magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésből önköltséges képzésbe történő átsorolás azokra a hallgatókra vonatkozik, akik hallgatói jogviszonyukat 2012 szeptemberében – és ezt követően felmenő rendszerben – hozzák létre, illetve tanulmányaikat új szakon (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) 2012 szeptemberétől – és ezt követően – kezdik meg

alapképzésben, osztatlan képzésben vagy mesterképzésben és az utolsó két aktív félévük alatt nem teljesítettek minimum 27 kreditet. Legfeljebb a hallgatók 15%-a sorolható át egyszerre, ez esetben az utolsó két aktív félév összesített korrigált kreditindexe a mérvadó, az átsorolás a lista aljáról indul.

Nem sorolhatóak át a fogyatékossággal élő és az utolsó két aktív félév valamelyikében Erasmus ösztöndíjat nyert hallgatók.

A megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az a költségtérítéses hallgató vehető át, aki az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át. Továbbá szükséges az is, hogy a hallgató az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején legyen; végezetül pedig az összesített korrigált kreditindexe magasabb kell legyen, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe.

Diploma

A záróvizsga sikeres letétele után, ha az előírt nyelvvizsga követelményeket teljesítetted, akkor az egyetem oklevelet állít ki részedre magyar és angol nyelven, mellyel minősítés mellett igazolja végzettségedet és szakképzettségedet.

Kitüntetéses diplomát kapnak azok a hallgatók, akik záróvizsgájukra, szakdolgozatukra és minden szigorlatukra jeles érdemjegyet kaptak, továbbá összes többi vizsgájuknak és gyakorlati jegyüknek az átlaga legalább 4,51, és érdemjegyei között nincsen közepesnél alacsonyabb. (A háromfokozatú minősítések ebbe nem számítanak bele.)

Záróvizsga

Az alap- és mesterképzésben résztvevőknek tanulmányaik befejeztével a diploma megszerzéséhez záróvizsgát kell tenniük. Záróvizsgára a záróvizsga-időszakot megelőzően legalább 30 nappal kell jelentkezni írásban a Tanulmányi Osztályon egy formanyomtatvány kitöltésével. Januári záróvizsga esetén október 1-15 között, júniusi záróvizsga esetén március 1-15 között tudsz jelentkezni.

Záróvizsgára akkor jelentkezhetsz, ha a végbizonyítványod már megszerezted vagy a záróvizsgáig várhatóan megszerzed azt. A záróvizsgán való részvétel feltétele az abszolutórium megléte, a határidőre benyújtott és nem elégtelenre értékelt szakdolgozat, továbbá, hogy ne legyen semmilyen tartozásod az egyetem felé.

A záróvizsga bizottság előtt zajlik, melynek során meg kell védened a szakdolgozatodat, majd ennek sikeressége után szóbeli és/vagy gyakorlati vizsgát kell tenned a szakod törzsanyagából az előzetesen közzétett vizsgatematika/tételsor alapján.

A záróvizsgát a bizottság ötfokozatú skálán értékeli, az elégtelennél jobb érdemjegy javítására nincsen lehetőség.

Végbizonyítvány/Abszolutórium

Az abszolutóriumot akkor kapod meg , ha a tantervben előírt összes vizsgát és minden más tanulmányi kötelezettséget (például a kötelező szakmai gyakorlatot) teljesítettél a nyelvvizsga letételén, valamint a szakdolgozat elkészítésén kívül, illetve a diplomamunkához rendelt kreditpontoktól eltekintve az összes előírt kreditet megszerezted. A végbizonyítvány minősítés és értékelés nélkül azt tanúsítja, hogy a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tettél.

Szakdolgozat/Diplomamunka

Ha alap-, mester- és osztatlan képzésben veszel részt, akkor tanulmányaid lezárásakor szakmai dolgozatot kell írnod, ezt nevezzük a szakdolgozatnak, diplomamunkának. A szakdolgozat önálló munkád kell legyen, melyben be kell tartani az idézések és hivatkozások standard szabályait. A plágiummal gyanúsítható szakdolgozat szerzője ellen fegyelmi eljárás indítható.

A szakdolgozatod elkészítésében a témavezetőd segít, valamint annak elkészülte után, ő tesz javaslatot a záróvizsga-bizottság részére a diplomamunkád értékelését illetően is. Témavezető lehet az egyetem oktatója, tudományos kutatója, vagy megfelelő szakirányú felsőfokú diplomával rendelkező külső szakember. Utóbbi esetben a kar egy belső témavezetőt is kijelöl. A szakdolgozati témád kiválasztását a tanszékek által előzetesen meghirdetett témák könnyítik meg, ezek között a szakdoli.inf.elte.hu oldalon böngészhetsz. Természetesen hozhatsz saját témát is – amennyiben találsz hozzá témavezetőt. A szakdolgozati témád a záróvizsga-időszak előtt legalább hat hónappal le kell jelentened a megfelelő formanyomtatványon a kari szakdolgozati referensnek. A választott téma ezután még módosítható, de legkésőbb a záróvizsga-időszak előtt négy hónapig.

A diplomamunka tartalma egy gyakorlati jellegű feladat informatikai eszközökkel (program) való megoldása kell legyen. A szakdolgozatban kitűzött feladatnak olyan komplexitásúnak kell lennie, hogy azt egy átlagos képességű hallgató 20 kreditnek megfelelő 600 munkaórában elvégezhesse. Ha a feladat mérete indokolja, akkor hallgatótársa(i)ddal is készítheted a dolgozatot, de ekkor pontosan fel kell tüntetni, hogy a dolgozat melyik része melyik hallgató munkája.

A megfelelő formai követelményeket teljesítő módon elkészített szakdolgozatodat 1 bekötött példányban a témavezetőd tanszékén kell benyújtanod januári záróvizsga esetén december 15-ig (ha keresztfélévben mesterképzésre jelentkezel, december 1-ig), júniusi záróvizsga esetén május 15-ig.

Kötelező szakmai gyakorlat

A BSc képzésben résztvevő hallgatóknak kötelezően 6 hetes (240 munkaóra) szakmai gyakorlaton kell részt venni. A szakmai gyakorlatot nem kell kurzusként felvenni, kredit értéke nincs, de teljesítése szükséges az abszolutórium megszerzéséhez. A szakmai gyakorlatot a szakmai tárgyak legalább egy részének teljesítését követően – a második lezárt félév után lehet letölteni. A szakmai gyakorlat célja, hogy tanulmányaidnak megfelelő tevékenységet végző szervezetnél (vállalatnál, intézménynél) megismerkedj az ott folyó szakmai munkával, bekapcsolódj a napi munkavégzésébe, önállóan old meg a szakmai vezető által rád bízott feladatot, illetve tapasztalatokat gyűjts a munkaerőpiacon való későbbi elhelyezkedéshez.

A kar több partner céggel is kapcsolatban áll, melyeknél lehet gyakornoknak jelentkezni, de amennyiben a kar hozzájárul, ezektől különböző cégnél is töltheted a szakmai gyakorlatodat. A gyakorlat segíthet abban is, hogy később náluk írd meg a szakdolgozatodat, vagy akár majd náluk helyezkedj el.

 

Tudományos KisOkos

A következő pár fogalom azok számára igyekszik bevezetést adni vonatkozó lehetőségeikbe, akik az egyetemi tanulmányi követelményeket meghaladó, tudományos önképzést szeretnének folytatni, vagy tehetséggondozási programba szeretnének bekapcsolódni. Jelen ízelítő csak az egyetemhez szorosan köthető – így legtöbb esetben a hallgatók és az oktatók együttműködésével megvalósuló – intézményeket és opciókat mutatja be röviden. Bővebb információért fordulj bizalommal a mindenkori tudományos delegálthoz, akit a tudomany@ikhok.elte.hu címen érhetsz el.

Szakkollégium

A szakkollégiumok fő tevékenységként az egyetemi képzésen felül kínálnak hallgatóik számára kredit értékű kurzusokat (a szakmától az általános műveltségen keresztül a nyelvi gyakorlatokig, melyek kreditjei nem számítanak bele a 110%-os költségtérítés fizetése nélküli keretbe), valamint tudományos témájú előadásokat és konferenciákat szerveznek. A tagság feltétele a sikeres szakkollégiumi felvételi, amelyen kiemelkedő szakmai tudásról, általános műveltségről és emberi értékekről kell számot adnod. Az Informatikai Kar hallgatóinak az egyetemünk öt szakkollégiuma közül a Bolyai Kollégiumban és Eötvös József Collegiumban biztosítanak helyeket. Mindkét intézményre igaz, hogy a szakmai munkán felül diákotthonként is funkcionál

– így opcionálisan kollégiumi elhelyezést is kérhetsz, mely további előnyöket jár számodra – hiszen így hasonló tehetséges hallgatókkal leszel összezárva egyetemi éveid alatt, az egyetemhez közel.

A nevezett két szakkollégiumról többet megtudhatsz honlapjukról: bolyai.elte.hu és eotvoscollegium.hu.

Tudományos diákkör

A tudományos diákköri munka keretében a kiválasztott témádban kell elmélyülnöd, és abból a kari tudományos diákköri konferenciára (TDK) kell egy esszét írnod, majd munkádat a konferencián egy 15 perces előadásban bemutatnod. Folyamatát tekintve három fő lépésből áll: ahhoz, hogy elkezdj egy neked tetsző témával foglalkozni, először egy megfelelő konzulenst kell találnod. Rendszerint a tanszékek is javasolnak témákat, ezekkel kapcsolatban is a kari tudományos delegáltnál érdeklődhetsz. Második és egyben legfontosabb lépés a kutatás, a munka elvégzése. Harmadik lépésben kerül sor a munka fent említett módon történő bemutatására, mely alapján szakmai bírálatot és kedvező esetben lehetőséget kapsz az országos fordulón (OTDK) való részvételre.

A kari TDK-ról a plc.inf.elte.hu/tdk/ weboldalon, az OTDK-ról pedig az otdt.hu honlapon olvashatsz további részleteket.

Kivételes tanulmányi rend

Kiváló tanulmányi eredmény melletti tudományos előmenetel vagy közéleti tevékenység, illetve külföldi ösztöndíj elnyerése, szülés, súlyos betegség vagy kiváló sporttevékenység esetén harmadik félévedtől (ha szakkollégista vagy, akkor már első félévtől) kérheted a gyakorlatokon való megjelenési kötelezettséged részleges enyhítését vagy teljes felfüggesztését, illetve vizsgaidőszakon kívüli vizsgalehetőség biztosítását számodra.